HTML

Minden vég egy új kezdete...

"mert a rossz dolgok mindig mással történnek.."

Friss topikok

Linkblog

Mélyen bent..

2015.06.30. 20:13 BlackWitch

    Akkor járok itt, ha valami nagyon fáj, és ha nagyon nem stimmel a világ, és egyszerűen írnom kell róla, valahogy elmondani, kibeszélni, akkor is, ha nagyrészt aztán a kutyával nem osztom meg.. a menet a következő: írok, bezárom, megnyugszom, legközelebb feljövök, a múltat privátra állítom, mert mégiscsak volt és megtörtént és sajnálom kitörölni végleg, aztán írok, bezárom, megnyugszom.. 

  Hülye kis szerelmi problémák, piti kis kiborulások, mintha a világ legfontosabb dolga lenne, hogy mennyire szerencsétlennek érzi magát az ember attól, ha nem alakul zökkenőmentesen egy kapcsolat.. és egyszer eljön az a szituáció, mikor visszanézve nem érti az ember, hogy azt a fájdalmat akkor miért érezte a legnagyobbnak, holott az igazán torokszorító, belénkfészkelő, folyamatosan sírásra késztető és megváltoztathatatlanhoz képest érthetetlen volt az akkori nyűglődés. 

  Ettől sem jön helyre semmi. Vannak visszacsinálhatatlan történetek, amik talán csak a mi életünkben tragédiák, másnak csak egy érdekes pletykatéma, jobb esetben egy sajnálkozó legyintés. Mert a rossz dolgok mindig mással történnek meg. 

   Nekem Ő ugyanúgy a gyerekem volt, ahogy a két nagyobb. A 19. hetet élte a kis védett világában, várt és szeretett baba volt. A világ legjobb helyére, a létező legjobb házasság megkoronázásaként. Méterekkel jártunk a föld felett, halálra aggódtuk magunkat a 12. hétig, és ujjongva léptünk ki a magzatdiagnosztikai rendelő ajtaján.. minden a lehető legtökéletesebb volt, az életkori alapkockázat a harmincszorosára csökkent, valószínűleg makkegészséges, és nem kérdeztünk ugyan rá, de mindketten láttunk valamit a vizsgálat közben a lábacskák között... néhány nap múlva vérzés, kórház.. este vettek fel, reggelre el is múlt, pihenés, semmi gond, nem kell vele foglalkozni. Nagyjából rendben is ment minden, 16 hetesen aztán megint kezdődött. Hétfő, kórház, ügyelet.. Zárt méhszáj, tökéletesen fejlődő magzat (összegömbölyödött, mint egy kis csiga, utálta az ultrahangot nagyon), minimális vérzés, hazamehet. Megérzés volt, vagy nem is tudom.. megkérdeztem, hogy nem lehet -e ez valami fertőzés vagy gyulladás esetleg.. ááá, majd jövő héten úgyis néz a védőnő vizeletet, meg megy a saját orvosához is.. semmi eltérés nem látható. Jövő héten.. aha. 

   Hullámokban erősödő vérzés. Pénteken megelégeltem, bementem az orvosomhoz, igaz, mivel a következő magánrendelése következő kedden volt, akkor meg egyébként is várt, az sztk-ba.. -Nem nézem meg, mert erősíteném a vérzést.. nyugodjon meg, valószínűleg egy meggyengült ér, szülés után rendbe lehet hozni, addig nem piszkáljuk. Magyarázhattam én, hogy ez erősödik, és piros.. nyoma sincs, hogy akkor ott jártam valószínűleg. 

  Hajnali 4 óra. Épp Karancsberényben jártam álmomban.. Nagyanyám tavaly ősszel halt meg, most folyik a hagyaték körüli diliház, most akadt vevő a házra. Álmomban végigjártam a kertet, a kert végében futó pataktól haladtam előre. Annyira valóságos volt, hogy utólag is emlékszem minden pillanatra. Évek óta nem jártam ott, és valószínűleg soha többé nem fogok. Elköszöntem a pataktól, a cseresznyefától, játszottam mamám egykori kutyájával, aki valószínűleg már évek óta nem él, megnéztem a kis nyuszikat a sorakozó ketrecekben. És felriadtam. Arra, hogy valami folyik belőlem. Futottam a fürdőszobába, épp leültem a wc-re és zutty. Elképesztő mennyiségű vér (akkor még azt hittem, hogy csak az) ömlött ki belőlem. Kórház.. megint. Mogorva doki, vizsgálgat, méhszájat kukkol, hüvelyi uh, hasi uh, nem szól, csak tuszkol vissza a vizsgálóasztalra, mert persze remegek a félelemtől és a kíváncsiságtól, nem tudom, mi van, él -e, mi vérzik (mert még mindig vérzik), mekkora a baj.. leszállhatok. Leültet.. Írja fel ezt a számot.. A nevet is. Írja alá, hogy földsugárzás. Méresse be a lakásban a vízereket. Szült két egészséges gyereket problémamentes terhességből, azóta meg vetél, meg most is itt van. Nem világosítottam fel róla, hogy közben költözködtem is.. minek? Ha ezen múlt volna, akár vízereket is méretünk, de ezután összvissz egy napot töltöttem itthon a végéig.. hétfőn uh, minden rendben, hogy mi vérzik? Hát az rejtély ugyan, de különben is, már enyhül, nem? Jaaa, de, de kismama vagyok.. még. Kedden reggel: Vérzés? Enyhe, sötét. Haza akar menni? Heee? Hazamehetek? Akkor naná. Minden különösebb utasítás nélkül mehettem.. 

  Kedd. Délutánra időpontom volt az orvosomnál. Minden oké, enyhe maszatolás van, de ez már tényleg minimális. Uh rendben, hiába szeretném, nem tudom meg, hogy kukac -e az a kukac, Pocak takarja magát az ölébe húzott sarkaival. De egyébként minden tökéletes, 17+2 hetes, Méhlepény jó helyen, tapad is, ahogy kell, szívműködés hibátlan, magzatvíz átlagos mennyiségű. Mehetek nyaralni is. Szombaton indulás Horvátországba, Pulára. Szárnyaló boldogság, az életem egy csoda.

  Éjszaka aztán megint erősödő vérzés. Másnap délelőtt megérkezett Pocak babakocsija. Amire azt mondta anyukám, hogy ne merjem megrendelni, mert babonás, fél, hogy baj lesz.. kinevettem. Hazajött a férjem. Körbecsodálta a járgányt, próbálta magát elképzelni, ahogy tologatja a Baross úton.. terveztem a nyaralást a kanapén kinyúlva, mikor egyszer csak egyre erősebb nyomást éreztem az alhasamban, ami átváltott egyetlen hosszú görcsbe. Összeszedtük magunkat. És irány ismét a kórház. 

  Vizsgálat, fiatal dokicsaj, megállapítja, hogy vérzek.. Azta. Magnézium-infúzió, semicillin, supplin (valószínűleg eső után köpönyeg). Ismét hajnali 4 óra. és arra ébredek, hogy minden vizes körülöttem, valami ömlik belőlem, és nedvességbe tenyerelek. Villany fel. Egy harmadrangú horrorfilm díszletét sikerült felépíteni magam körül az éjszaka folyamán valamikor, és mindezt alvás közben. Nővérhívó, jön, elszörnyed, szegény szobatársak sápadtan ájuldoznak körülöttem, kimászok a vértengerből, elsétálok vizsgálatra. Dokicsaj jön, megnézi a szobát, megnéz engem is, és sokk. Totálisan. Megszólal.. ez nem csak vér. Pontosan tudtam, mire gondol, de azért megkérdeztem.. folyik a magzatvíz. Kiterítve zokogok a vizsgálóasztalon. Pontosan tudom, hogy ez a babám halálos ítélete.. uh. Kevés a víz. Reggel kontroll ultrahang lent nagyobb felbontásban, ha kihúzza addig. Néhány óra, és valószínűleg elrendezi a természet.. Különszoba, a mosdó felett jól láthatóan a vesetál, amibe az én kis izgő-mozgó csodámnak kell pottyannia néhány órán belül. Hívom a férjemet hajnali fél 5-kor. Egybefüggő zokogás, nem tudok kinyögni semmit.. csak néha annyit, hogy vége.. mindennek vége.

  És elkezdődik életünk legborzasztóbb hete.. Napról napra ránkcsodálkoznak, hogy úristen, még mindig itt? És még mindig ugyanúgy? Minden éjjel ömlik belőlem a magzatvíz vérrel keveredve, minden hajnalban eláll, marad egy enyhe vizes vérzés, és minden este 11-éjfél tájban indul előlről az egész. Megtanulok úgy aludni, hogy lepedő a láb között, aztán hadd ömöljön.. A reggeli uh-n rendre átlagosnál kissé kevesebb magzatvíz, de a baba fejlődik, nincs kényszertartás, mozog, napközben visszatöltődik a vize. Valószínűleg felül repedt a burok, szelepszerűen elengedi a vizet, ha elér egy bizonyos szintet. Nagyon kicsi az esély, egy 10-es skálán 1, hogy csoda történik és visszaáll a normál helyzet, de ez is kapaszkodó. Minden az. Körülöttem már mindenki tudja, hogy semmi remény, egyszerűen csak egyelőre él, jól van, és még én is bírom. Törvénytelen lenne közbeavatkozni. Naponta többször elsiratom.. olyan kérdéseket kapok, hogy első baba lett volna? Meg vigasztalásokat.. ne aggódjon, fiatalok még, lesz másik.. Üvölteni tudnék.. Ő még itt van, él, mozog, küzd!!!!

   És ismét szerda.. Jön az orvosom. Vizsgáló. Nyitott a méhszáj, elérem a magzatburkot. Alig tudom kimondani: nem történt csoda.. minden éjjel elfolyik a magzatvíz egy jókora része.. Ködfátyolon át hallom, ahogy magyaráz.. 3 hónap.. lehet újra próbálkozni. Megindult a vetélés, húzhatja még akár 1-2 hétig is, de még mindig nagyon kevés. Nagy csoda lenne a 26. hét, és még akkor is nagy az esély rá, hogy sérült lesz..ha életben is marad. El kell engedni. Tiszta lappal újra kell kezdeni..nem akarom. Az én makkegészséges kicsi fiamat, akit már százszor elképzeltem itt velünk.. és akinek pár rohadt héten múlik az élete. Beszéljék meg a férjével.. ezen nincs mit beszélni. Ha lehetne, bármelyikünk gondolkodás nélkül áldozná fel magát, ha Ő élhetne.

Délután.. folyik belém az oxytocin.. Nem fáj. Filmet próbálok nézni a tabon.. nem tudom, mi megy és miről szól. Kikapcsolom, Junkiest hallgatok inkább, fogom Laci kezét és bőgök. Képtelen vagyok elköszönni tőle, még mindig a csodában bízom, közben elfolyik a maradék magzatvíz is.. méhszájlazító csepeg belém magas cseppszámmal. Fura pattanás a hasamban és érzem, ahogy elkezdi nyomni a méhszájat.. már nincs sok hátra. Nincsenek csodák. Isten is csak egy elcseszett füves vízió.. megszületik. Nem akartam. Vigyázni akartam rá és felnevelni.. érzem az ágyon az utolsó rándulásait, ahogy köti el a köldökzsinórt a nővérke.. soha nem fog felsírni, járni tanulni, tengerben úszni, élni.. Fiú vagy kislány? Mit éreztek, mi Ő? Kisfiú. Igen. Valóban. Ő egy pici fiú.. volt. Bálint. aki 18 hétig és 3 napig volt velünk.  

  Pénteken hazaengedtek. Rengeteg vért veszítettem, 3 egységet tűzoltásként belémfolyattak, a többit a szervezetem elintézi. És valóban. Fizikailag szinte nyoma sincs az elmúlt heteknek.. szedem az antibiotikumokat, mivel a vérképem szerint valahol gyulladás vagy fertőzés zajlott bennem, ami valószínűleg Bálint élete végét is jelentette. Majd egyszer talán lesz egy olyan nap, mikor mosolyogva gondolok rá. Egyelőre az is siker lenne, ha sírás nélkül menne. El kellene hinni, hogy rossz dolgok mindig csak mással történhetnek..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujabbhulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr987586236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása